Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti 
képviselője a közös Európai Ügyészség létrehozása mellett érvelt az 
Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.  
"Nagy szükség van az Európai Ügyészségre többek között azért, mert 
számos európai közösségbeli tagországban súlyos problémát jelent az 
uniós és a közösségi pénzeknek elherdálása, a politikai motivációjú 
korrupció, a politika és a gazdaság meg nem engedhető összefonódása. 
Ez az összefonódás, ez a fajta korrupció aláássa az 
állampolgároknak, a választóknak a bizalmát, az európai közösségbe 
vetett bizalmát."
"Azt gondoljuk, hogy igenis szükség van az Európai Ügyészségre, 
szükség van olyan Európai Ügyészségre, amelyik teljes mértékben 
független a tagállamoktól, hiszen tudjuk, hogy egy sor olyan európai 
tagállam van, amelyik nem hajlandó betartani a közös szabályokat, 
nem hajlandó betartani a korrupció elleni küzdelem alapelveit."- 
hangsúlyozta a képviselő.
A Demokratikus Koalíció európai választási programjában hitet tett 
az erős és független Európai Ügyészség létrehozása mellett, EP 
képviselői folyamatosan támogatták az ezzel kapcsolatos javaslatot. 
A Parlament mostani vitájával és az ezzel foglalkozó határozat 
elfogadásával egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy 
megvalósuljon ez a cél, és a magyar polgárok hatékonyabb európai 
védelmet kaphassanak a közpénzek megcsapolóival szemben.

Mivel az egyik internetes fórum változatlanul közzétett egy nem a
közvéleménynek szánt levelet az Illatos úti környezetszennyezésről, 
ezért ideje a problémáról komolyan szót ejteni. Az Együtt politikai 
formáció a Városháza elé akar szervezni demonstrációt. A Fővárosnak 
elege lett az úgynevezett kispártok ködösítéséből és provokációiból. 
A Városháza minden támogatást megad, amire képes, de nem enged 
magára tolni olyan ügyeket, amihez lehetősége sincs operatívan 
hozzáférni. Nem tudunk egyetérteni azzal, hogy elenyésző támogatású 
pártok a Főváros kontóján igyekeznek népszerűségre szert tenni. Már 
korábban a Budapesti Vegyiművek üzemeltette a telepet, a Fővárosnak 
csupán tizenegynéhány százalék törpe kisebbségi részvénye volt 
2007-ig, azóta kizárólag állami felszámoló rendelkezik 
jogosítványokkal, aki azóta sem fejezte be a munkát. A Főváros 
semmilyen jogi lehetőséggel nem rendelkezik, így Szigetvári Viktor 
elnök eljárását sem elegánsnak, sem sportszerűnek, sem reálisnak nem 
tudjuk tekinteni. A munka sürgőssége érdekében folyamatosan szót 
emelek, de ettől a feladat nem a Fővárosé.

Érdekes módon Gyurcsány Ferencet 2004-ben nem érdekelte, hogy
mennyibe kerül a december 5-i népszavazáshoz kapcsolódó kettős 
állampolgárságról szóló tájékoztató kampány. Két kézzel szórta a 
közpénzeket annak érdekében, hogy egymás ellen uszítsa az 
anyaországi és a külhoni magyarokat. A Gyurcsány-pártnak ma is az a 
szándéka, hogy leplezze, a bevándorlás pártján áll. Mindenkinek meg 
kell adni a jogot arra, hogy kinyilvánítsa véleményét a 
bevándorlással kapcsolatban: azoknak is, akik egyetértenek vele, és 
azoknak is, akik nem. 

Jávor Benedek
felszólalása az Európai Ügyészség felállításáról szóló európai 
parlamenti vitában
Az európai költségvetést érintő, illetve a határokon átnyúló
bűncselekmények és korrupció megfékezéséhez elengedhetetlen egy 
európai szintű ügyészség felállítása. Úgy tűnik, ezzel a legtöbben 
egyetértenek. 
Sajnos azonban néhány kormány a szuverenitásra hivatkozva próbálja 
aláásni az európai főügyészség ötletét. Miért?
Félelemből. Hiszen egy európai ügyész kavics lehet a kormányok 
cipőiben. Kényelmetlenséget okozhat nekik azon esetekben, ahol 
felmerül az adott kormányok érintettsége is. 
Éppen ezért megindult az eredeti javaslat "felvizezési eljárása":
Egy testület által irányított szervezet talán még elfogadható lehet, 
noha ez a felépítmény alapvetően idegen az ügyészi rendszerektől. De 
működőképes lehet. 
Ugyanakkor egy network típusú ügyészségi szervezetet létrehozatala, 
amely névleg megteremtené az európai ügyészséget, de anélkül, hogy 
egy pillanatra is kivonná a hatásköröket a tagállami ügyészségek 
kezéből, tökéletesen elfogadhatatlan. Ez a megoldás csak az 
adófizetők pénzének további elherdálását jelentené, anélkül, hogy 
bármilyen előnye lenne.

Felmerült az is, hogy a hatáskörei közül az ÁFÁ-t ki kellene venni,
noha az európai költségvetés jelentős részét pont az ebből származó 
bevételek alkotják. Ez a javaslat olyan lényeges hatásköröket venne 
el az ügyészségtől, amely nélkül az ügyészség eljárása az unió 
pénzügyeit komolyan érintő bűncselekmények esetén lehetetlenné válna.
Kizárólag olyan ügyészség elfogadható, amely még a tagállamok napi 
politikai érdekeivel szemben is eljárhat az EU pénzügyi érdekeinek 
védelmében. 

Az Országos
Fogyatékosságügyi Tanács (OFT) rendkívüli ülésének összehívását 
kezdeményezte Hegedüs Lajos, az OFT társelnöke, a MEOSZ elnöke abból 
a célból, hogy a tanács megvitathassa a jövő évi költségvetés 
fogyatékossággal élő embereket érintő részeit. Az elnök Czibere 
Károly államtitkárnak, az OFT elnökének írt levelében kiemeli: mivel 
az ország gazdasági helyzete a kormányzati kommunikáció szerint 
folyamatosan javul, végre sor kerülhetne a csőd szélén álló támogató 
szolgálatok vagy a fogyatékos embereket ellátó intézmények 
megmentésére.
Hegedüs Lajos szerint mielőbb meg kell szüntetni a fogyatékos
emberek önálló életvitelét segítő támogató szolgálatok, az átmeneti 
otthonok, a számukra ápolást-gondozást nyújtó lakóotthonok és a 
nappali szociális ellátásukat biztosító intézmények drámai 
alulfinanszírozottságát, valamint meg kell emelni az akkreditált- és 
szociális intézményi foglalkoztatók támogatását, mert a jelenlegi 
bértámogatás a 2011-es minimálbérhez lett igazítva. A MEOSZ elnöke 
arra is figyelmeztet: a kormánynak érdemben foglalkoznia kell a fent 
nevezett problémákkal és folyamatosan egyeztetnie kell a fogyatékos 
embereket szervezeteivel, elkerülendő, hogy utcai demonstrációkon 
kelljen követelni e nagy létszámú, jelentős hátrányokkal küzdő 
társadalmi csoport helyzetének javítását. Az államtitkár május 5-re 
összehívta a Tanácsot, amely – több más napirendi pont mellett – a 
2016-os költségvetési terveket is tárgyalni fogja.

(Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége)

Orbán Viktor már semmitől nem riad vissza. Azt 
hiszi, meg tudja állítani a Fidesz népszerűségének zuhanását, ha a 
Jobbik demagóg őrültségeit ismételgeti. A PM felszólítja Orbánt, 
fejezze be a halálbüntetés visszaállításáról szóló cinikus játékait.
" a halálbüntetés kérdését Magyarországon napirenden kell tartani,
és tudatni kell, hogy semmitől sem riadunk vissza" mondta Orbán ma 
Pécsett. A Fidesz-vezér tökéletesen tudja, hogy a halálbüntetés 
bevezetése nem lehetséges hazánkban. Magyarország ratifikálta az 
Emberi Jogok Európai Egyezményét, a Polgári és Politikai Jogok 
Nemzetközi Egyezségokmányát, és az EU tagjaként az unió Alapjogi 
Chartájában foglaltakat is kötelező betartanunk.
Orbán jól tudja, hogy nem a büntetések szigorításának, hanem a 
felderítés eredményességének van csak visszatartó hatása a 
bűnözőkre. Azt is tudja: számos esetben utólag derül csak ki, hogy 
tévesen ítéltek a bíróságok – halálbüntetés esetén viszont a tévedés 
egy ártatlan ember életébe kerül. Emlékezetes: a móri mészárlás 
ügyében 5 évvel később mentették fel a korábban nyolc ember 
meggyilkolásáért már jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélt 
vádlottat.
Orbánnak esze ágában sincs bevezetni a halálbüntetést, már csak 
azért sem, mert azonnal kizárnák a Fideszt az Európai Néppártból.
A PM mélységesen elítéli, hogy Orbán Viktor erkölcsileg olyan mélyre 
süllyedt, hogy már a Jobbik eszement ötleteit lopja el.

A Magyar Liberális Párt a mai napon alternatív nemzeti konzultációt
indít. A párt kérdőíve az alábbi linken érhető el. 
http://liberalisok.hu/?p=2258
A Magyar Liberális Párt azt kéri az állampolgároktól, nyomtassák és 
töltsék ki a kérdőívet, és ezt küldjék vissza Orbán Viktornak abban 
a borítékban, melyet hamarosan nemzeti konzultációs küldeményként  
postai úton a kormánytól kapnak.

Orbán Viktor miniszterelnököt azonnali kérdésben faggatta a Jobbik
arról az indítványáról, amelynek értelmében az alapvető 
élelmiszerek, illetve a gyermeknevelési cikkek áfatartalmát 5 
százalékra kívánjuk mérsékelni. Azonban Orbán Viktor ezt csak úgy 
tudta értelmezni, hogy a Jobbik szja-emelésben gondolkodik. Ki kell, 
hogy ábrándítsuk a miniszterelnököt: a Jobbik támogatja azt az 1 
százalékos szja-csökkentést, amelyet a kormány tervez.
A nyilvánvaló tartalmi eltérést az okozza, hogy Orbán Viktor és XX. 
századi pártja, a Fidesz XX. századi módszerekkel képzeli el a 
magyar gazdaság helyzetének rendbetételét. Ebben a bukott világban a 
gazdasági könnyítés (ebben az esetben az áfacsökkentés) egy másik 
szektorban törvényszerűen realizálódó szigorítással párosul, az adók 
növelésével. A Jobbik által képviselt XXI. századi gondolkodás egy 
egészen új gazdaságpolitika és -filozófia megvalósításával azt 
célozza meg, hogy a terhek mérséklése ne járjon együtt a lakosságot 
nyúzó, pénzügyi szigorításokkal.

Az alapvető élelmiszerek áfájának határozott esetében 70 milliárd
forintos költséggel szokás számolni, azonban ez csak ez 
feltételezett összeg. Hiszen a látszólagos adóbevétel-kiesés mellett 
a lakosságnál megmaradt többletforrás a belső fogyasztáson keresztül 
a magyar gazdaságot erősíti, kiváltva ezzel egy multiplikátor 
hatást. Tehát a becsült költségeknél sokkal kevesebbel kell 
számolni. A gyermeknevelési cikkeknél megvalósuló áfacsökkentés 
pedig hosszú távon egy demográfiai fordulathoz járulhat hozzá, ami – 
bár nem ez az elsődleges szempont – újabb százmilliárdokat hozhat a 
magyar költségvetés konyhájára.
Szembetűnő az az áfarés, ami a gazdasági adatokból becsült 
áfabevétel és a ténylegesen befizetett áfa között feszül meg: a 
különbözet eléri az 1200 milliárd forintot. Ez több mint a 
tizenötszöröse a Jobbik által benyújtott áfacsökkentő csomag teljes 
költségének.
A Jobbik amellett, hogy áfa tekintetében a családok életében valódi 
könnyebbséget hozó mérséklést tervez, támogatja az adórendszer 
átalakítását is, hogy az egykulcsos adózás mentén ne legyenek 
kiemelt, kivételezett helyzetben egyes társadalmi csoportok. 
Továbbra is kitartunk azon álláspont mellett, hogy egy olyan 
tisztességes, többkulcsos adórendszerre van szükségünk, amely a 
leginkább óvja a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi osztályokat, 
de arányos közteherviselés mentén mindenkit rábír arra, hogy 
teherbíró képességéhez képest járuljon hozzá a közjavak mentén 
felmerülő költségekhez.

A Jobbik szerint a kevesebbet kereső, nehezebb helyzetben élő
állampolgárokat további adókedvezményekkel kell segíteni. Némi 
igazság tényleg van Orbán Viktor által elmondottakban: a Jobbik 
elképzelhetőnek tart adóemelést, de csak államtitkári vagy afölötti 
szinten.
A Jobbik az adórendszer esetében egy termelést elősegítő, átmeneti 
rendszert szorgalmaz kiemelt ágazatainkat, az ipart, a 
mezőgazdaságot és a turizmust kidomborítva. Olyan nagyságrendű 
bevételt hozhat ez a magyar gazdaság számára, amelyek többszörösen 
meghaladhatják az áfacsökkentés okozta kiesés látszólagos mértékét.
A Jobbik valódi társadalmi egyeztetést kíván lefolytatni a kérdésről 
civilekkel, illetve az érintett szakmai és szakmaközi 
szervezetekkel, mert Magyarországra és a magyar gazdaságra ráférne 
végre, hogy egy közmegegyezésen alapuló, tisztességes, többkulcsos, 
a nehéz embereket könnyebb helyzetbe hozó adórendszere legyen.

Magyarország az állami földrablás 
iskolapéldája: miután a Fidesz az állami földek nagy részét 
szétosztotta a kormánypárt barátai és üzletfelei között, most a 
nemzeti parkok védett területeire csapott le, a kétharmadot 
megkerülve. José Bové, a Zöldek európai parlamenti képviselője 
támogatja a Párbeszéd Magyarországért pártot a földrablás ellen 
folytatott harcban, mert ez nemcsak súlyos természet- és 
környezetvédelmi kockázatokat is hordoz, hanem ellenetleníti a 
jelenleg a területen gazdálkodókat.
A földrablás (landgrabbing), a helyben élő földhasználók kisemmizése
és a politikailag kedvezményezett nagybirtokos réteg kialakítása 
néhány éve még távoli kontinensek országai gondjának tűnt – az 
Orbán-kormány bebizonyította, hogy a helyi közösségek földjei Európa 
közepén sincsenek biztonságban. A földrablás a fideszes új 
földesurak mohósága miatt egyre gyorsuló tempóban folyik: immár a 
nemzeti parkok védett területeinek széthordása zajlik. A kormány nem 
törődik a civil szervezetek, az ellenzéki pártok és az ombudsman 
tiltakozásával sem: a természeti értékek megőrzésénél fontosabb a 
politikai klientúra kifizetése, a korrupciós gépezet működtetése. Ne 
legyünk naivak, itt nem csak a földhasználatról van szó, hanem az 
ezzel társuló Közös Agrárpolitika (KAP) földalapú támogatásának 
milliárdjai is évről évre az új földesurakat gazdagítják.

Ezzel csaknem egy időben - 2015 januárjától - a kormány
megváltoztatta a földalapú támogatások kifizetésének rendjét is, 
kizárva az egy hektárnál kisebb területen gazdálkodókat az uniós 
forrásokból. Ezzel végleg bevallotta, hogy a kis gazdák érdeke 
semmit nem számít.
A PM és José Bové szerint a földek elrablása és a támogatások 
rendjének megváltoztatása súlyosan sérti az egészséges környezethez 
való jogot, a vidék népességmegtartó képességének megőrzését, és a 
vidéken, földből élő emberek egzisztenciális biztonságát is. A PM 
ezért az ombudsmanhoz fordul, hogy kérje az elfogadott törvény 
alkotmánybírósági felülvizsgálatát.

A baloldal kormányzása alatt hétezerrel több bűnöző volt
szabadlábon, mint most. A Fidesz-kormány, ahogy vállalta, úgy 
teljesítette: minden idők legszigorúbb Büntető Törvénykönyvét 
vezette be, és megalkotta a három csapás és a tényleges 
életfogytiglan jogintézményét. Ha a szocialistákon múlna, ma is 
bűnözők ezrei lennének szabadlábon, hiszen az MSZP nem támogatta a 
Büntető Törvénykönyv szigorítását és a három csapás törvény 
bevezetését sem.