A hajléktalanok életének, egészségének védelme a téli hidegben fokozott figyelmet követel meg a szélesebb értelemben vett hajléktalan-ellátórendszer dolgozóitól és fenntartóitól. Az alapjogi biztos – csakúgy, mint az elmúlt négy esztendő mindegyikében – 2015-ben is hivatalból indított átfogó vizsgálatot, amelyben felmérte a téli krízisidőszak fővárosi hajléktalan-ellátását és a hajléktalanok helyzetét. A biztos munkatársai aluljárókat, pályaudvarokat és a jelentős, krízis-ellátást is nyújtó hajléktalanszállásokat kerestek fel. A vizsgálat kitért arra is, hogy különösen a Kúriai döntései nyomán miként alakult a közterületi életvitelszerű lét és az ahhoz kapcsolódó magatartások szankcionálásával kapcsolatos jogi háttér. A vizsgálat alapvető tapasztalata volt, hogy a hajléktalan-ellátás intézményhálózata Budapesten teljes egészében kiépült, folyamatos működésre képes, a szakmai együttműködés nyomán pedig érzékelhetően kevesebb az utcán élő emberekkel kapcsolatos konfliktushelyzet.
A biztos szerint azonban a kötelezettségvállalás mértéke nem csökkenthető attól, hogy az utcai hajléktalanság kevésbé látható, az idei tél pedig az átlagoshoz képest enyhébb volt. Előrelépés, hogy a releváns pályázati források időben váltak eléretővé, és már nem jelent komoly adminisztrációs és költségvetési problémát, ha egy hajléktalan egy nap több nappali melegedőt is igénybe kívánt venni. A biztos a jelentésben hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartaná, ha tisztábban érvényesülne a lábadozó funkciót is betöltő átmeneti szállók, nappali melegedők egészségügyi ellátó funkciója. Az ombudsman szerint kiemelt feladat a pszichiátriai, addiktológiai problémákkal küzdő hajléktalanok elhelyezésének, gondozásának megszervezése, annak finanszírozása. Az intézményi profiltisztítás és a kiszámíthatóság érdekében a biztos javasolta, hogy ellenőrizhető szakmai-jogi minimum standardok mentén határozzák meg az egyes intézménytípusokban nyújtandó ellátások körét. A vizsgálat feltárta, hogy maradtak pontosításra szoruló kérdések, adminisztratív hiányosságok a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről) nyilvántartási rendszerének alkalmazása kapcsán. A jelentési kötelezettség teljesítésének egységességére vonatkozó előírások hiánya, az adatlekérdezések átláthatatlan, ellenőrizhetetlen jogalkalmazói gyakorlata magát az ellátás-szervezést teheti bizonytalanná.
Például a mai nyilvántartási rendszer alapján szinte megoldhatatlan egy átmeneti szállón elhelyezett, pszichiátriai szakrendelésre járó, de további terápiára és nappali kórházi ellátásra szoruló hajléktalan ember szakszerű ellátása. A biztos megállapította, hogy a nyilvántartási rendszer világos, következetes és hiteles működtetéséhez szükséges garanciális elemek hiánya a hajléktalan-ellátásban veszélyezteti a szolgáltatás-finanszírozás biztosítottságát. A jelentés kitér arra is, hogy a hajléktalanoknak alapszolgáltatásokat nyújtó intézménytípusokat a jogszabályok pontosan, de rendkívül szűkszavúan határozzák meg, ezért részletezőbb kompetencia-meghatározásokkal kellene megteremteni az összhangot az összetett problémákkal küszködő hajléktalanok különleges igényei és az elfogadható szakmai színvonalú ellátás között. Az alapvető jogok biztosa mindezek miatt kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél a KENYSZI nyilvántartási rendszerének és jogszabályi környezetének felülvizsgálatát és azt is, hogy a szaktárca tekintse át, miként lehetne finanszírozni azokat a párhuzamosan igénybe vehető intézményi ellátásokat, amelyekre a speciális egészségügyi és szociális ellátási szükségletű hajléktalanok rászorulnak. Székely László azt is kérte a minisztertől, hogy kezdeményezze a lábadozók, átmeneti szállók jogszabályi és finanszírozási hátterének pontosítását.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.