Orbán Viktor ámokfutása már uniós szavazati jogunkat veszélyezteti.
A miniszterelnök halálbüntetéssel kapcsolatos kijelentéseivel 
elérte, hogy egész Európa felháborodott azon, milyen értékrendet 
képvisel. Az Európai Unió képviselői, az európai ombudsman, és még 
az Európai Parlament elnöke is  kifejezte aggodalmát Orbán 
nyilatkozatai miatt. Mivel a halálbüntetés visszaállításának 
gondolata ellentétes azzal az értékrenddel, amire Európa épül, 
Magyarországot súlyos szankciók is érhetik, beleértve szavazati 
jogunk megvonását is. Orbán beszéde Európához tartozásunkat 
kockáztatja, ami valószínűleg nagyon is tudatos politikai 
kommunikáció eredménye.
Orbán Viktor már tusványosi beszédében világossá tette, hogy az unió 
elhagyására készül.  Mint fogalmazott, ennek a ciklusnak a tétje 
számára nem kevesebb, mint "Magyarország teljes szuverenitásának 
visszaszerzése", azaz minden külső demokratikus kontroll, jogi, 
gazdasági és erkölcsi konszenzuskényszer felszámolása, tehát az 
uniós tagságunk felmondása lesz.

Orbán leszámolt Európával, és meghirdetett programjának minden egyes
pontjára igaz, hogy az csakis egy unión kívüli Magyarországon 
valósítható meg. Legyen szó a "nemzeti nagytőkések" helyzetbe 
hozásáról a külföldiek rovására, az energiaszektor államosításáról, 
a döntően magyar tulajdonú bankrendszerről vagy éppen egy újabb 
ÁFA-kulcs bevezetéséről: kormányprogrammá, jogszabállyá mindez csak 
az unióból való kilépéssel válhat.
A hazai demokraták számára legfontosabb most ezt minden eszközzel 
megakadályozni, hiszen Magyarország jövője, fejlődése csakis az 
union belül, a jogállamiság értékrendjében képzelhető el.

Az Emberi 
Erőforrások Minisztériuma szerint csökkent a szegénység 
Magyarországon. Az igazság ezzel szemben az, hogy a magyarok közel 
fele továbbra szegénységben él, az egyenlőtlenségek és a lecsúszás 
veszélye pedig kritikus mértékű. A PM felszólítja a kormányt, hogy 
az adatok maszatolása helyett tegyen valódi lépéseket a 
nincstelenség megszüntetése érdekében.
Czibere Károly államtitkár által hivatkozott Tárki adatok szerint az
alsó középosztály helyzete némileg javult ugyan, de a 
legszegényebbeké tovább romlott, és az egyenlőtlenségek is 
magasabbak a 2010-ben mértnél. A munkaszegénység csökkenése 
kizárólag a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás miatt van, 
ami rendkívül aggasztó, nem pedig biztató.  
A felmérés szerint a szegénység ráadásul 2012 és 2014 között tovább 
nőtt a sokgyermekes családok, a 65 év felettiek és az egykeresős 
családok körében. Ma a nagycsaládosok fele szegénységben él. Ez az 
arány két éve 41%, 2009-ben 20%-os volt.
Sőt, a KSH legutóbb már nem publikálta a létminimum alatt élők 
arányát, ami legutóbb 37% volt. Félő, hogy a hivatal a kormány 
utasításra nem teszi közzé a romló adatokat.
A PM felszólítja a kormányt, hogy a lakosság félrevezetése helyett 
tegyen azonnali lépéseket a szegénység csökkentése érdekében. A PM 
az alapjövedelem bevezetését javasolja, ami a költségvetés 
egyensúlyának fenntartása mellett azonnal drasztikusan javítana a 
helyzeten.

Az LMP szerint félrebeszél Tállai András államtitkár, miközben a NAV
foltos becsületét igyekszik tisztára mosni az Állami Számvevőszék 
súlyosan elmarasztaló jelentése után. A párt írásbeli kérdésben kért 
magyarázatot az adóhivatalnál komoly visszásságokat feltáró jelentés 
megállapításaira. Az LMP szerint, ha az NGM továbbra is szemet huny 
a NAV működésének a problémái fölött, akkor a kormány végérvényesen 
magára húzza a NAV botrány felelősségét.
Azonban hiába kérték számon a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) 
korábbi igazgatója által feltárt visszaéléseket, a KÜIG 
megszüntetését, a kiemelt adózók esetében csalásra lehetőséget adó 
rendszert, az ellenőrzések kimutatható ritkulását. Az államtitkár 
hiányos és köntörfalazó válasza nem adott megnyugtató választ ezekre.
Különösen árulkodó hallgatása a kormánnyal stratégiai partnerséget 
kötő vállalatok és egyes kiemelt adózok esetében az ellenőrzések 
elmaradását, gyengülését illetően. Arra sem adott választ, hogy 
miként maradhat következmények nélkül, hogy a KÜIG megszüntetése 
után mintegy negyedére esett vissza az adócsalások esetében a 
feltárt adóhiány összege, a hírhedté vált láncolatos ÁFA-csalások 
esetében pedig 16 százalékra esett vissza e mutató. Az államtitkár 
szintén szó nélkül hagyja az ellenzéki párt személyi felelősökre 
vonatkozó kérdéseit.

Nem csak a kormány, de a jelek szerint a NAV is mindent rendben
talál, ha saját magát kell vizsgálnia. A Vida Ildikó által szignált, 
az ÁSZ jelentésére reagáló, intézkedési tervben egy szó sem szerepel 
a belső kontroll megerősítéséről. A Vida-féle "önvizsgálati" 
jelentésben még a visszaélések egyik legfőbb akadályaként szerepelt 
a belső kontrollrendszer, ám a számvevőszéki vizsgálat kimutatta, 
hogy súlyos problémák vannak e területen. A belső ellenőrzés 
elégtelensége miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium felelőssége 
megkerülhetetlen az adóhatóság működésének ellenőrzése terén.
Az LMP szerint a kormány csak akkor tudja tisztázni magát, ha egy 
azonnali és széles körre kiterjedő NAV átvilágítást rendel el. 
Ellenkező esetben nyilvánvalóvá válik, hogy a kormány ugyanúgy 
felelőse a NAV-ban folyó üzelmeknek, mint Vida Ildikó.   
A minisztérium azonban most adott válaszával is világossá tette: 
továbbra is védelmezi az adóhatóságnál feltárt piszkos gyakorlatot, 
ami évente százmilliárdokat vesz el a fizetésemelés, az egészségügy 
és az oktatás fejlesztése elől.

A Fidesz a földtörvénnyel aljasul becsapta legodaadóbb szavazóit, a 
falvak népét. Azt ígérte, hogy a helybéli földtulajdonosok közössége 
által választott földbizottságok dönthetik majd el, ki vehet a 
település területén termőföldet. Cinikus módon azonban azóta sem 
alkotta meg azt a kormányrendeletet, ami alapján ezek a 
földbizottságok megalakulhattak volna.
A kormány a földtulajdonosokat megfosztotta attól, hogy földjüket 
szabadon el-, vagy bérbe adhassák, a gazdákat pedig attól, hogy 
beleszóljanak, ki vehet a településükön földet. A Fidesz az állami 
földek bérletével folytatott sötét üzelmek után a magántulajdonban 
lévő földek tulajdona és használata fölötti rendelkezést is magához 
vonta.
Az eltelt egy évben csaknem teljesen leállt a földforgalom, a föld 
ára országosan tíz százalékkal csökkent. Az esztelen birtokkorláttal 
megkezdődött a még meglévő és sok tízezer embernek munkát, és az 
állatállomány háromnegyedét adó gazdaságok tönkretétele. A föld már 
nem a falvakban élők megélhetését, hanem a fideszes kiskirályok 
uniós támogatásait biztosítja.
A Demokratikus Koalíció szerint az Orbán-kormány bukása után meg 
kell semmisíteni a földeket elértéktelenítő, a gazdákat 
ellehetetlenítő földtörvényt. A DK szerint a gazdák szervezeteivel 
egyeztetve kell létrehozni egy olyan új földtörvényt, amely a 
mezőgazdaság versenyképességének helyreállítását és a falvakban élők 
megélhetését szolgálja.

A pénzügyi felügyelet további megerősítése garancia a még szigorúbb
ellenőrzésekre, a brókercsalások még gyorsabb feltárására, az 
ügyfelek védelmére. 
A szocialisták a mostani időhúzásukkal és a mondvacsinált 
feltételeikkel egyértelművé tették, hogy valójában nem támogatják a 
pénzügyi felügyelet megerősítését. A szocialisták a brókerek oldalán 
állnak, mostani magatartásukkal is őket segítik, ahogy kormányzásuk 
alatt is a csaló brókereket segítették a gyenge pénzügyi 
felügyelettel, a kormányzati pozíciókkal és az állami hitelekkel. A 
szocialisták kormányzásuk alatt is az évtizedes pénzügyi korrupció 
működtetésében voltak érdekeltek és a jelek szerint még most abban 
lennének érdekeltek. A Fidesz-kormány feltárta az évtizedes pénzügyi 
korrupciót, véget vet neki és elsőként a rendszerváltás óta 
kártalanítást biztosít a brókercsalások áldozatainak.

Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló időközi jelentés fontos
összefüggésre mutat rá, amikor hangsúlyozza: az egyes tagállamokban 
- így például Magyarországon - tapasztalható csalások elleni 
"kevésbé hatékony" hatósági fellépés az egész közösségnek kárt okoz, 
ezért összeurópai szinten is kell azt kezelni. A helyzet azonban 
sajnos ennél sokkal súlyosabb - húzta alá Szanyi Tibor EP-képviselő 
-, hiszen van olyan tagállam, ahol a korrupció, az adó-, 
közbeszerzési, pályáztatási és egyéb csalások immár rendszerszerűen 
elérik a kormányzati szinteket - azokat is, amelyek az ügyészséget 
felügyelik, s így mintegy önmaguk ellen kellene eljárniuk. 
Az Európai Parlament tegnap folytatott vitát az Európai Ügyészség 
létrehozásáról. A szocialista képviselő szerint a szervezet alkalmas 
eszköz lehet a kormányzat által elkövetett vagy fedezett 
visszaélések elleni küzdelemben, amennyiben a tagállamoktól való 
függetlenségét megerősítjük, valamint az EU pénzügyi érdekeit érintő 
csalások fogalmát, s ezzel az EU hatáskörét jelentősen bővítjük, s a 
jelentésben is jelzett innovatív eszközöket is a szervezet kezébe 
adjuk.

A honvédségi dolgozók cafeteria-juttatásairól írt alá megállapodást
szerdán Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédelmi 
érdekképviseleti szervezetek elnökeivel.
A megállapodás az illetményen kívüli juttatások tekintetében többek 
között kiterjed a munkába járási költségek 50 százalékos 
kompenzálására, az Erzsébet- utalványok rendszerére. Az 
iskolaköteles gyermeket nevelő honvédségi dolgozók továbbra is 
jogosultak tanévindítási hozzájárulásra (24 500 Ft.) és nevelési 
támogatásra (23.190 Ft.), valamint havi 1000 forint összegű 
bankszámla hozzájárulásra. A hivatásos, szerződéses katonák és 
közalkalmazottak önkéntes nyugdíjpénztári és önkéntes 
egészségpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesülnek 2015-ben 
is. A tárca évi egy alkalommal a közalkalmazottak részére 70.000 
forint összegben ruházati költségtérítést biztosít, és megállapodtak 
a katonai ruházati illetmények éves összegéről is. Az aláírás után 
Hende Csaba elmondta: a honvédelmi tárca rendkívül fontosnak tartja 
a katonák és a honvédségi dolgozók életkörülményének javítását. Az 
Országgyűlés április közepén döntött a katonák illetményének 
emeléséről, amelynek eredményeként idén augusztustól átlagosan 30 
százalékkal nő a katonák illetménye, amely ezt követően – 2019-ig – 
évente újabb 5-5 százalékkal emelkedik. 

A rendszerváltást kisiklató MDF–SZDSZ-paktum aláírásának 25.
évfordulóján a Jobbik szükségesnek tartja felhívni a figyelmet, hogy 
a választási győzelmet követő, elvtelen megalkuvás, a szükséges 
lépések megtételének hiánya nemcsak az MDF-et, hanem a Fideszt is 
jellemzi.
A XX. század pártjainak leszereplése után Pongrátz Gergely, a Corvin 
köz legendás parancsnoka indította útjára a Jobbikot a XXI. 
században. Az elmúlt 25 év, az MDF-, MSZP- és Fidesz-kormányok közös 
felelőssége, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt – így 
többek közt az ügynöklisták – feltárása, a pártállami vezetők 
elszámoltatása és közéletből való kitiltása, valamint a kommunista 
luxusnyugdíjak megvonása. Ezeket a lépéseket a Jobbik kormányra 
kerülését követően haladéktalanul meg fogja tenni, véget vetve az 
MDF–SZDSZ-paktum máig élő következményeinek.
Bár az idegen érdekeket szolgáló, magyarellenes SZDSZ 1990-ben 
ellenzékből is elérte, hogy az ő jelöltjük legyen Magyarország 
államfője, és a mérleg nyelveként mint törpepárt is megőrizte 
befolyását 2010-ig, de az egykulcsos adóra vonatkozó, antiszociális 
merényletét 20 év alatt sem tudta véghezvinni, ahhoz egykori 
testvérpártjának, a Fidesznek a kétharmados kormányzása és Orbán 
Viktor adópolitikai köpönyegforgatása kellett.

A Jobbik azért is érzi szükségesnek felhívni a figyelmet a
rendszerváltás kisiklatóinak bűneire, mert a XX. század pártjai 
olykor már szobrot akarnak állítani nekik. A Fidesz-kormányok alatt 
is tovább élő MDF–SZDSZ-paktum kormánypárti aláírói közül Balsai 
István és Salamon László jelenleg alkotmánybíró lehet a Fidesz 
megbecsüléséből, míg Kónyáné Kutrucz Katalint az Állambiztonsági 
Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesévé nevezte ki 
Kövér László házelnök, s ez ellen is csak a Jobbik tiltakozott.

A Szabó Szabolcs által benyújtott javaslat éppen azt szeretné
orvosolni, amire a kormány annyiszor hivatkozik, amikor az Illatos 
úti szennyezés megszüntetéséről kellene döntenie. Szabó Szabolcs 
törvénymódosító javaslata arra ad lehetőséget, hogy a kormány 
kezdeményezhesse új felszámoló kijelölését arra az esetre, ha az 
adóst stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek 
minősítette.
A jelenleg is hatályos szabályok alapján ez a felszámoló már csakis 
állami felszámoló lehet. Továbbá amennyiben a felszámolási eljárást 
nem sikerül 5 éven belül befejezni a Kormánynak nyíljon ismét 
lehetősége stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek 
minősíteni az adóst, így teremtve lehetőséget az állami felszámoló 
eljárására. Eddig csakis a felszámolási eljárás megindulását követő 
1 évig van mód arra, hogy a Kormány éljen ezzel az eszközzel.
A Földművelésügyi Minisztériumnak és a Kormánynak tehát nem kell az 
időt húznia, egyszerűen csak támogassa Szabó Szabolcs országgyűlési 
képviselő javaslatát!
A javaslat megtalálható: 
http://www.parlament.hu/irom40/04515/04515.pdf.

A Jobbik felháborítónak tartja, hogy a Klik kéthetes csúszásban van
a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Programban részt vevő hallgatók 
juttatásának kifizetésével, ezzel megélhetési problémákat okoz az 
érintetteknek. A programban részt vevők komoly kötelezettségeket 
vállaltak, döntésük meghozatalakor fontos tényező volt a 
rendszeresen érkező ösztöndíj, amelynek bizonytalanná válása az 
egész kezdeményezés hitelét veszélyezteti.
A Jobbik szerint a Kliknek azonnali hatállyal el kell utalnia az 
összeget, és meg kell neveznie a felelőst. Egy magyar állampolgár 
kötelezettségeinek, például adójának be nem fizetése is büntetést 
von maga után, ezek alapján elvárható, hogy az állam intézményeiben 
is legyen következménye a késlekedésnek. Ha az oktatási tárca 
komolyan gondolja a tanárképzésben részt vevők kiemelt támogatását, 
akkor mindent meg kell tennie azért, hogy a megérdemelt ösztöndíj 
valóban meg is érkezzen a hallgatókhoz.